A tisztelet

2010.08.03. 08:09

 A tisztelet egy olyan valami mondják egyesek amit ki kell érdemelni.Még is szerintem egy ember élete során ha nem is sok de valamicske tiszteletett valamiért kiérdemel.Hisz minden emberben ha nem is sok de egy szikrányi jó lakozik, ugyan ugy ahogy mindenkibe van egy kevés sötétség.A ying és yang értelmében valami akkor tökéletes ha az ellentétek kiegészitik egymást, ebböl következik, hogy a rossz is kiérdemli a tiszteletet, ha nem egyebet a végtiszteletet.Éppen ez inspirált engem a következő mű megirására.

Halotti beszéd

 

Mondjuk:” Cito pede labitur aetes”

És fel nem érhet hozzá az emberi ész.

Elmúlik szépen a társadalom hite,

Pedig ezt már senki soha nem is kérte.

Jönnek , mennek az emberek a világban.

De eltünek az egyírányú utcában.

Tág a nagy világ széltiben meg hosszában,

-„Látjátok feleim”- Nem, a világ kinban

És melyik részben buvik meg az igazam

Az ember halott, minden könnyem elsirtam.

Nincsenek a világon csak másolatok,

Színes, színtelen,  fliteres divatmajmok.

-„Egyedüli példány”- Ma csak gyári gyártmány,

Az úralkodó pedig az örök ármány.

De „Holt álmaink szabad jövőben élnek”,

És igen is léteznek emberi lények.

Tudos költők, verebek, igaz emberek.

Akik nem élethű fa marionettek

S hogy minden igazi ember egyszer elmegy,

Mindenkiből csak egyszer lehet és csak is egy.

Emlékeket hagy a világban s igaz munkát.

Aztán a földben alussza békés álmát.

Mondjuk:” Cito pede labitur aetes”

 

Hisz egyszer minden igaz élet oda vész.

A bejegyzés trackback címe:

https://irkapirka.blog.hu/api/trackback/id/tr212194878

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása